ma reggel azt álmodtam, hogy a kis hétvégi házikónkban vagyok, ahol olyan sokszor voltunk a párommal. ugyanolyan faházikó, de a valódival ellentétben ez nem egy meredek hegyoldalban van, hanem egy pusztaság közepén, egy félig még száraz, félig már zöldelleni kezdő, tavaszi mező közepén, és a hegyek csak a távolban láthatók.
egy csomó éghető anyagot halmoztam a házikóban egy kupacba, benzin, puskapor, ilyenek. azt tervezem, hogy felrobbantom az egészet, hogy ezzel lezárjam a párom emlékét.
bizonytalan vagyok, valóban akarom-e. egy fekete kígyó bújik ki egy résből a falon, talpra ugrok, és figyelem, hova megy. kimegy az ajtón, és odakint papírvékonyságú lapossá -és színessé válik, mint egy matrica. utána jön még két hasonló kígyó. azután pedig egy oroszlán jön ki a házból. emlékeztet mindez a Krisztus utolsó megkísértése c. filmre, abban jelent meg a Sátán ehhez hasonló fekete kígyó, majd pedig oroszlán alakban.
velem van a párom testvére, anyukája, két unokahúga. nem tudom mit gondolnak arról, hogy fel akarom robbantani a házat, de megnyugtat, hogy elmennek és magamra hagynak a házikóval, mert így biztonságban vannak, ha mégis robbantanék.
arra gondolok, hogy tele van mindenfélével a ház, ami vagy emlék, vagy szükség lehet rá, pl. régi céges iratok. végül úgy döntök, mégsem olyan szükségesek ezek, és elkezdem előkészíteni a terepet: leszórok puskaport, de nincs belőle elég, merthogy egy csíkot akarok húzni belőle, elfelé a házban lévő gyúlékony kupactól -hogy én magam biztonságos távolból tudjam elindítani a tüzet. még mindig nem tudom, hogy jól teszem-e, amit teszek. A "puskapor" ilyen masszaszerű, és minduntalan szétválik, márpedig akkor nincs meg a tűz útja a kupacig. ezzel bíbelődök, mikor végetér az álom.
...értelmezés?
elég egyértelmű, azt hiszem. az ördög megjelenése azonban nem tiszta még teljesen. Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy volt egyfajta jótékony önbecsapás a részemről, amíg a párommal voltam. erről már írtam egy előző bejegyzésben- hogy a "nőt" háttérbe szorítottam, mialatt vele voltam, mert ő megriadt tőle, és én őt a világért sem akartam elriasztani. inkább kidomborítottam egy másik oldalamat, a gyereket, ami szintén én voltam, és aminek ő örülni tudott, a manócskát, amit annyira szeretett bennem. ha úgy veszem, ezzel becsaptam egy kicsit őt, és vele együtt magamat is. de ez így volt adok-kapok, így volt kapcsolat, így voltunk boldogok. a szerelemért cserébe lemondtam az énem egy részéről, és ha kell, leteszem a nagyesküt, hogy ma is ezt tenném.
csak úgy tűnik, a sors nem kedveli az efféle hamisjátékot. én ezért vesztettem el őt, jelenleg legalábbis ezzel magyarázom. hogy ő miért ment el, az egy teljesen más történet, de hogy nyomós oka volt rá, abban erőteljesen hiszek.
Visszatérve a becsapásra... ez a Tarot-ban az "Ördög" kártya, ki is húztam, mikor a történéseket próbáltam megérteni. szóval előjött ez az álmomban...miért? hogy megmutassa, milyen "hazugság" bújt meg a szerelmünk mélyén? Ugyanakkor a kígyó, és az oroszlán nem csak a sátánt, de a rációt és az erőt is képviselik. talán azért jöttek ki a házból, hogy lássam őket, tudjak róluk, és transzformáljam át a bennük rejlő erőt, negatívból pozitívba. Mint ahogy a nap fényénél irizáló színessé és ártalmatlanná vált az addig fekete kígyó.
...persze az is lehet, hogy épp fordítva van: az önbecsapás túléli, megmenekül, velem marad. de örök optimistaként valahogy inkább az előzőben hiszek most.
Utolsó kommentek