bősz boszi

Utolsó kommentek

  • nodekornél: sok sikert és boldogságot! nagyon örülök, hoyg lezárhatod ezt a blogot, mert ez azt jelenti, hogy ... (2009.05.28. 22:22) kedveseim... :-)
  • bősz boszi: oké, nem fogom. :-) köszi!:-) -bb (2009.05.26. 21:05) kedveseim... :-)
  • Lánglovag: Te is vigyázz magadra. És ha bármikor a jövőben mégis beszélhetnéked támad, kérlek ne fogd vissz... (2009.05.26. 18:07) kedveseim... :-)
  • Lánglovag: Hát szépen beleültettél minket a tűpárnába. :) De addig is jó utat és fennforgásokat! (2008.11.18. 21:26) -szün- ill. némi spoilerezés- :-)
  • bősz boszi: erre nem is gondoltam, hogy történhet jó is ugyanolyan hirtelen és váratlanul, mint ahogy a rossz ... (2008.11.09. 12:36) újrakezdés? pfff.....
  • Utolsó 20

Naptár

április 2008
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív > >> 
1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30

énblog 4. -örömködés

2008.04.12. 20:35 | bősz boszi | 4 komment

A mai nap ezek után egy kellemes meglepetést is hozott. Összefutottam egy nagyon helyes sráccal. Tanít ő is, beszélgettünk erről vagy két órát és nagyon sok mindenben egyetértettünk. Ezalatt az anyagiasságnak legapróbb jelét sem mutatta, ami mindig kellemesen felüdít. :-)

beszélgettünk arról is, miért csináljuk, amit csinálunk, mondtam, hogy én azért, mert ezzel belülről próbálom bomlasztani a rendszert, és a magam kis környezetében megpróbálok mindent megtenni azért, hogy ha picit is, de jobb legyen a világ.

erre mondott egy nagyon szépet, hogy ő ezt úgy képzeli, mintha a Szaharában mindannyiunknak lenne egy kicsi kertje, aztán talán egyszer ezek a kertek összeérnek. persze az is lehet, hogy a Szahara győz a végén, mosolygott rám. amellett, hogy nagyon érzékletes kép, nem tudtam elfojtani magamban egy frivol kis gondolatot, hogy talán nem bánnám nagyon, ha a mi kertjeink is összeérnének valahol a nem olyan távoli jövőben.... :-D

szóval, mindent egybevetve, nagyon helyes a srác. nagyon magas, az a vékony, langaléta fajta, amelyik egyenesen tartja magát, és széles vállai vannak. kicsit (nagyon) előreállnak a fogai, ettől egy kicsit komikus az arca, de mégis helyes. olyan, hogy ránézel, és mosolyogsz. őszül itt-ott, és nagyon szép kék szemei vannak. barátnőt nem említett.

na jó, azt hiszem, jobb, ha ezt itt és most azonnal befejezem, mert még a végén:

:-D

Ui: kedves kóbor olvasóim ki nem mondott kérdésére válaszolva: nem, nem tudom még. azt sem tudom, felkészültem-e. majd kiderül. addig is -mindenesetre- megpróbálom ezt a bárgyú vigyort levakarni valahogy az ábrázatomról. :-)

Címkék: énblog örömködés

álom

2008.04.12. 19:49 | bősz boszi | Szólj hozzá!

ma reggel azt álmodtam, hogy a kis hétvégi házikónkban vagyok, ahol olyan sokszor voltunk a párommal. ugyanolyan faházikó, de a valódival ellentétben ez nem egy meredek hegyoldalban van, hanem egy pusztaság közepén, egy félig még száraz, félig már zöldelleni kezdő, tavaszi mező közepén, és a hegyek csak a távolban láthatók.

egy csomó éghető anyagot halmoztam a házikóban egy kupacba, benzin, puskapor, ilyenek. azt tervezem, hogy felrobbantom az egészet, hogy ezzel lezárjam a párom emlékét.

bizonytalan vagyok, valóban akarom-e. egy fekete kígyó bújik ki egy résből a falon, talpra ugrok, és figyelem, hova megy. kimegy az ajtón, és odakint papírvékonyságú lapossá -és színessé válik, mint egy matrica. utána jön még két hasonló kígyó. azután pedig egy oroszlán jön ki a házból. emlékeztet mindez a Krisztus utolsó megkísértése c. filmre, abban jelent meg a Sátán ehhez hasonló fekete kígyó, majd pedig oroszlán alakban.

velem van a párom testvére, anyukája, két unokahúga. nem tudom mit gondolnak arról, hogy fel akarom robbantani a házat, de megnyugtat, hogy elmennek és magamra hagynak a házikóval, mert így biztonságban vannak, ha mégis robbantanék.

arra gondolok, hogy tele van mindenfélével a ház, ami vagy emlék, vagy szükség lehet rá, pl. régi céges iratok. végül úgy döntök, mégsem olyan szükségesek ezek, és elkezdem előkészíteni a terepet: leszórok puskaport, de nincs belőle elég, merthogy egy csíkot akarok húzni belőle, elfelé a házban lévő gyúlékony kupactól -hogy én magam biztonságos távolból tudjam elindítani a tüzet. még mindig nem tudom, hogy jól teszem-e, amit teszek. A "puskapor" ilyen masszaszerű, és minduntalan szétválik, márpedig akkor nincs meg a tűz útja a kupacig. ezzel bíbelődök, mikor végetér az álom.

...értelmezés?

elég egyértelmű, azt hiszem. az ördög megjelenése azonban nem tiszta még teljesen. Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy volt egyfajta jótékony önbecsapás a részemről, amíg a párommal voltam. erről már írtam egy előző bejegyzésben- hogy a "nőt" háttérbe szorítottam, mialatt vele voltam, mert ő megriadt tőle, és én őt a világért sem akartam elriasztani. inkább kidomborítottam egy másik oldalamat, a gyereket, ami szintén én voltam, és aminek ő örülni tudott, a manócskát, amit annyira szeretett bennem. ha úgy veszem, ezzel becsaptam egy kicsit őt, és vele együtt magamat is. de ez így volt adok-kapok, így volt kapcsolat, így voltunk boldogok. a szerelemért cserébe lemondtam az énem egy részéről, és ha kell, leteszem a nagyesküt, hogy ma is ezt tenném.

csak úgy tűnik, a sors nem kedveli az efféle hamisjátékot. én ezért vesztettem el őt, jelenleg legalábbis ezzel magyarázom. hogy ő miért ment el, az egy teljesen más történet, de hogy nyomós oka volt rá, abban erőteljesen hiszek.

Visszatérve a becsapásra... ez a Tarot-ban az "Ördög" kártya, ki is húztam, mikor a történéseket próbáltam megérteni. szóval előjött ez az álmomban...miért? hogy megmutassa, milyen "hazugság" bújt meg a szerelmünk mélyén? Ugyanakkor a kígyó, és az oroszlán nem csak a sátánt, de a rációt és az erőt is képviselik. talán azért jöttek ki a házból, hogy lássam őket, tudjak róluk, és transzformáljam át a bennük rejlő erőt, negatívból pozitívba. Mint ahogy a nap fényénél irizáló színessé és ártalmatlanná vált az addig fekete kígyó.

...persze az is lehet, hogy épp fordítva van: az önbecsapás túléli, megmenekül, velem marad. de örök optimistaként valahogy inkább az előzőben hiszek most.

Címkék: álom tarot

süti beállítások módosítása