hát akkor elkezdem az érdektelen énblogolást.
ami előrelépésnek tűnik az utóbbi időben, az az, hogy elkezdtem csinosabban öltözködni. na, nem mintha bárkit is fel akarnék szedni ezzel. csak valahogy most úgy tartja kedvem.
vicces, hogy tegnap ketten dícsértek meg emiatt: egy hajléktalan "szólt be" valami elismerőt, meg egy 2-3 éves kisgyerek: "harisnya van a nénin? és mit vett fel rá, szoknyát?" -:-) édes volt nagyon.
szóval, ilyesféle elismeréseket zsebeltem be tegnap. :-)
de ma apáékkal voltunk egy blues-kocsmában, és a zenész is rámmosolygott. ezt ünnepélyesen a nap fénypontjának nyilvánítom. :-)
valahogy nem akarok már szürke kisegér lenni, aki a párom mellett voltam. bármennyire is szerettem, ezt az igazság kedvéért be kell látni: P nem szerette, ha túl nőies vagyok. P azt szerette, ha az ő édes kis manócskája vagyok. s mivel nagyon-nagyon szeretett, én hálásan mutattam neki inkább csak ezt az oldalamat, és háttérbe szorítottam a nőt.
nahát ez a nő kezd most felszabadulni, és csupa olyat tesz, amit P rosszallana.
Utolsó kommentek