phuhh...

ma nagyon nem tudtam mit kezdeni magammal, megnéztem a szessz és nyújorkot, ami egyszeri megnézésre jó, de kétszerre már szerintem rombolólag hat az ember IQ-jára.

ami miatt egyáltalán leírom, az az, hogy közben persze járt az agyam, a lánykérős jelenetnél (mind a kettőnél) eszembe jutott P., ahogyan ő csinálta. nagyon egyszerűen, mégis abszolút meglepetést okozva, merthogy én nem számítottam rá. majd elájultam, úgy remegtem, és persze marha boldogok voltunk..... :-)

a másik, hogy volt egy pici baba is benne, egy újszülött, és nekem belesajdult a szívem, hogy most már sokkal jobb anya tudnék lenni, mint mondjuk egy évvel ezelőtt. és hogy ehhez kellett az, hogy P elmenjen.

egyre többet gyakorolom az önszeretetet, és ez jó, ez nagyon pozitív.

pl. odafigyelek jobban a szükségleteimre. apróságok tulajdonképp, pl. ha fázom, felöltözöm, és nem várom meg, míg tényleg vacogni kezdek. vagy ha fáj a térdem, befáslizom, azelőtt tudomást sem vettem volna róla.

tehát a testi szükségleteimre jobban odafigyelek. de gyakrabban ajándékozom meg magam dolgokkal vagy élményekkel is, legyen az hastáncruha, egy cserép virág, egy kis ejtőzés a teraszon, egy film, ilyesmik.

jobban odafigyelek arra, hogy ki az, akivel együtt akarom tölteni az időmet, és ki az, akivel nem, és hogy egyedül lehessek, ha magányra vágyom.

megfogalmazom és kimondom, ha szeretnék valamit, és azt is, ha nem szeretnék.

olyan egyszerűnek hangzik mindez, és nekem mégsem volt az egészen idáig.

más. vágyom valakire, aki a társam lehetne. ugyanakkor még nem teljesen zártam le P.-t bár már egyre kevesebbszer gondolok rá, azért még belémhasít néha az, hogy mennyire szeretem még mindig.

és főleg, hogy mennyivel jobban tudnám szeretni a mai fejemmel...

de már olyan is van, hogy nem szívesen gondolok rá, mert épp nem akarom, hogy előjöjjön a fájdalom.

több mint 6 hónap... az elején nem hittem volna, hogy egyszer idáig eljutok.

megint más. felfedeztem egy foltot a bőrömön, azt hiszem el kell menjek vele bőrgyógyászhoz, megnézetni. olyasmi, mint amilyen nagymamámnak volt, neki nemrég szedték ki, biztos ami biztos alapon. pár napja vettem csak észre, figyelni fogom most egy-két hétig, aztán ha nem múlik, megyek. most már nem szeretnék meghalni, ha nem muszáj.