bősz boszi

hát akkor elkezdem az érdektelen énblogolást.

ami előrelépésnek tűnik az utóbbi időben, az az, hogy elkezdtem csinosabban öltözködni. na, nem mintha bárkit is fel akarnék szedni ezzel. csak valahogy most úgy tartja kedvem.

vicces, hogy tegnap ketten dícsértek meg emiatt: egy hajléktalan "szólt be" valami elismerőt, meg egy 2-3 éves kisgyerek: "harisnya van a nénin? és mit vett fel rá, szoknyát?" -:-) édes volt nagyon.

szóval, ilyesféle elismeréseket zsebeltem be tegnap. :-)

de ma apáékkal voltunk egy blues-kocsmában, és a zenész is rámmosolygott. ezt ünnepélyesen a nap fénypontjának nyilvánítom. :-)

valahogy nem akarok már szürke kisegér lenni, aki a párom mellett voltam. bármennyire is szerettem, ezt az igazság kedvéért be kell látni: P nem szerette, ha túl nőies vagyok. P azt szerette, ha az ő édes kis manócskája vagyok. s mivel nagyon-nagyon szeretett, én hálásan mutattam neki inkább csak ezt az oldalamat, és háttérbe szorítottam a nőt.

nahát ez a nő kezd most felszabadulni, és csupa olyat tesz, amit P rosszallana.

de profundis clamo ad te Domine

Mindig is nagyon szépnek találtam ezt. csak ne lenne ilyen k... szar megélni, ami mögötte van.

feladtam, azt hiszem.

kifejező a magyar nyelv: fel-adni. amikor már az összes patronodat ellőtted, és már csak a földön fekvéshez van erőd, ha már mindent -de mindent- megtettél, hogy megoldd a feladatot, és nem sikerül... és minden -de minden- értelmetlennek tűnik -akkor jobb, ha az ember abbahagyja a kapálózást, és viteti magát az árral.

a Fentiek meg oldják meg ahogy akarják.

dióhéjban.

-learning to fly-

egy kis kultúrmóka, mert szeretem:

Varró Dániel:

Szösz néne

Fönt a Maszat-hegy legtetején,
ahol érik a Bajuszos Pöszméte,
és ahol sose voltunk még, te meg én,
ott ül a teraszán Szösz néne.
Ott ül a teraszán,
vénkora tavaszán,
néha kiújul a köszvénye.

Ott ül dudorászva egy ósdi hokedlin,
szimatol körülötte az öszvére,
hogyhogy sohasem tetszik berekedni
a nagy dudolásban, Szösz néne?
Hogyhogy a köszvény,
hogyhogy az öszvér
nem szegi kedvét, Szösz néne?

"Hát, tudjátok, ez úgy van, gyerekek,
nálam csupa szösz az asztal, a kerevet,
csupa szösz a tévé, csupa szösz a telefon,
szösz van a padlón, csempén, plafonon,
szösz van a hokedlin, szösz van a nokedlin,
szösz van a hajamon, a fülemen, a szöszömön,
öszvér, köszvény, semmi sem búsít,
nem szegi semmi se kedvem, köszönöm."

Futottak a Takarítók a teraszhoz,
sipitoztak máris: "Szösz néne,
Csupa szösz a függöny, csupa szösz az abrosz,
nem lesz ennek rossz vége?
Csupa szösz a nyugdíj, csupa szösz a TAJ-szám,
szösz van a porcica kunkori bajszán,
szösztelenítsünk, portalanítsunk,
föltakarítsunk, Szösz néne?"

Fönt a Maszat-hegy legtetején,
ahol érik a Bajuszos Pöszméte,
és ahol sose voltunk még, te meg én,
dudorászik a teraszon Szösz néne:
"Szösztelenítés, portalanítás,
föltakarítás? Kösz, még ne."

történt egy-s-más, mióta nem voltam itt.

meghalt a párom.

ez a blog főleg erről fog szólni...

mert nagyon magányos vagyok azóta, és nem tudom, mikor tér vissza az életem a régi kerékvágásba.

pfff. régi kerékvágás?! hülyeségeket beszélek. azok az idők már nem jönnek vissza soha. 131 napja vesztettem el, picivel több, mint négy hónapja.

az életem eléggé értelmetlen azóta. ez is csak egy pótcselekvés, amit itt csinálok.